NYOSZ ÉRDEKVÉDELMI KONFERENCIA

Nagy érdeklődés mellett szeptember 6-án pénteken került megrendezésre a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége meghívására összehívott Nyugdíjas Vezetők Érdekvédelmi Konferenciája.

7 párt képviselői fejtették ki véleményüket és jövőbeni elképzeléseiket a nyugdíjrendszerrel és az időspolitikával kapcsolatosan, amelyet végül Lakner Zoltán politológus elemzett.

A részvevőkben is számos gondolat fogalmazódott meg, amelyet idő hiányában csak a szünetekben tudtak egymás közt megosztani.

image001

A konferencia közönsége (részlet)

Korózs Lajos (MSZP) előadásában kitért arra, hogy az Idősügyi Tanácsra nagy szükség lenne. Elmaradt a régen megállapított értékvesztett nyugdíjak korrekciójának a folytatása. Kifogásolta, hogy Orbán Viktor szerint nyugdíjat csak befolyt járulékból lehet fizetni, és csak korhatárbetöltött lehet nyugdíjas, továbbá hogy válogatás nélkül eltörölték a korhatár előtti nyugdíjakat és visszamenőleges hatállyal. Rokkantsági nyugdíj minden civilizált országban van, míg nálunk eltörölték azt is. Jogilag nincs a társadalombiztosítás az alaptörvénybe foglalva. Elfelejtette a kormány, hogy a nyugdíj szerzett jog. Az MSZP hosszú távú nyugdíjrendszert dolgozna ki, megteremtenék a rugalmas nyugdíjba menetel lehetőségét, visszaállítanák a rokkant nyugdíjakat, nyugdíjprémiumot vezetnének be, hogy a nyugdíjasok is részesedjenek a gazdasági eredményekből – hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki.

image003

Korózs Lajos előadása

Gyurcsány Ferenc (DK) is hiányolta az Idősügyi Tanácsot, időspolitika ügyben Korózs Lajos javaslatait több tekintetben méltatta. Szólt az egészségügyi rendszer fenntarthatatlanságáról, szerinte el kell dönteni, hogy ki tesz bele plusz forrást, az emberek, vagy a költségvetés. Bírálta a Fideszt, amiért nem vezette be az egyéni nyugdíjszámlát. Hangsúlyozta, hogy nem kell nyugdíjkorhatár, 50 éves kor felett lehetővé kell tenni a nyugdíjba menetelt. Majd kitért arra, hogy mostanában megy nyugdíjba sok minimálbérrel bejelentett ember, ami nagyon nagy baj. Kitért arra is, hogy a közvéleményt nem csak a nyugdíjkérdés foglalkoztatja, a jövedelemtermelő képesség stagnál, a belföldi fogyasztás nem nő, beruházások alacsonyak. Szerinte több forintot kell oktatásra költeni. Véleménye szerint a nyugdíjasok nem alkotnak homogén közösséget, nagy a különbség a generáción belül, így felvetődik számos kérdésben a differenciált bánásmód igénye.

image005

Gyurcsány Ferenc előadása

Fodor Gábor (Liberális Párt) szerint változtatni kell a nyugdíjrendszeren, mert a többség elégedetlen. A Fidesz becsapta a nyugdíjasokat, konzerválta a szegénységet. A nyugdíjak emelését – véleménye szerint - nem az inflációhoz kellene kötni, az emelésben benne kellene lenni a gazdasági növekedés eredményének is, ez gazdaságilag lehetséges és megalapozott. Szólt arról, hogy a gyógyszertámogatások változása nagyon kedvezőtlenül érinti a nyugdíjasokat. Kifejtette:
a gyerekek jövője a legfontosabb, többet ér annál, hogy 5 ezer forinttal több legyen a nyugdíj.
A munkahelyek száma nem nőtt, a munkanélküli segély időtartama 3 hónapra csökkent, a fiatalok jelentős része külföldön szeretne tanulni és dolgozni is, mert Magyarországon ma nem jó élni.

image007

Fodor Gábor előadása

Szelényi Zsuzsa (Együtt - PM) megállapította, hogy az életkor megnövekedett, és a mai 50-60 éves középkorúak még 20-30-40 évig fognak élni. Szólt az egészségügyről, ahol véleménye szerint 3 fő szempontnak kell érvényesülnie: a megelőzésnek, az ápolásnak és a gyógyításnak.
Már fiatalon kiszámítható nyugdíjkilátásokkal kell rendelkezni! A kiszámíthatóság a legfontosabb a nyugdíjaknál, és ennek érdekében közösen kell gondolkodnunk. Bírálta, hogy a nyugdíj megtakarításokat elköltötte a kormány, hogy az időseket megalázta, és szóba sem áll velük. Alattvalókat nevelnek, mindenkit összeugrasztanak egymással, így a generációkat is. Az Együtt PM számít az idősek tapasztalatára és véleményére. Nem engedik a nyugdíjasok elszegényedését, és feltétlenül visszaállítják az Idősügyi Tanácsot, mert "senki sem dönthet önök helyett". Javasolják: törvényt ne lehessen egyik napról a másikra hozni, és csak úgy, ha minimum 5 év múlva lép csak életbe.

image009

Szelényi Zsuzsa előadása

Schmuck Andor (SZOCDEMEK) hivatkozott a közismert 15 pontos javaslatukra, amiből az MSZP 8 pontot támogat, a többi párt lényegében nem szólt hozzá. Külön kiemelte, hogy újra Alkotmányba kell foglalni a nyugdíj-jogot. Garantálni kell, hogy ne sújthassák adóval és TB-vel a nyugdíjakat, amivel félévente előhozakodik valaki. Fontosnak tartja a 13. havi nyugdíj differenciált bevezetését a 150 ezer forint alatti nyugdíjaknál.

image011

Schmuck Andor előadása

Vajnai Attila (Munkáspárt 2006) hangsúlyozta, hogy az EU-ban a munkáspártoknak erős képviselete van, és radikális szociális változások érdekében tevékenykednek. Szociális vészhelyzet van, 4-5 millió ember, köztük sok nyugdíjas nyomorog. Azonnali szociális lépésekre van szükség! Véleménye szerint a mai kormány a Horty rendszert igyekszik restaurálni, az emberek nagy részét cselédsorba süllyeszteni, ezért ezt a rendszert le kell váltani. Nézete szerint a TB-nek több tulajdont kellene adni. Minél többet kellene elvenni a a gazdagoktól, a tehetősebbektől, hogy a közmunkások, és a 70 ezres nyugdíjasok többet kapjanak.
Kiemelte még, hogy nyugaton a tőke többet adózik, a szegényekhez kell átcsoportosítani, a lakosságtól kevesebbet kell elvenni. Kardinális kérdés a munkahelyek létesítése, a korrupció elleni harc, és a nyugdíjrendszer. "El a kezekkel a nyugdíjaktól."

image013

Vajnai Attila előadása

Bokros Lajos (Modern Magyarország Mozgalom) „kiselőadásában” számos fontos kérdést tisztázott, nem árt ideidézni:
Leszögezte, hogy a problémákat helyesen kell beazonosítani, jelszavak és tündérmesék nem kellenek. A legfontosabb a nyugdíjrendszerben a fenntarthatóság és a kiszámíthatóság. Helyettesítési ráta tekintetében (az utolsó fizetéshez mérten a megállapított nyugdíj összege) Magyarország nem áll rosszul. Sokan összetévesztik a nyugdíj rendszert a szociális rendszerrel. A nyugdíjrendszer biztosítási kérdés, nem szociális, vagy szociálpolitikai. A biztosítást meg kell vásárolni, ami egy zárt kockázatközösségi rendszer, csak azok kaphatnak nyugdíjat, akik fizettek járadékot. Csak azért nem jár nyugdíj, mert valaki öreg.
Nálunk felosztó-kirovó rendszer működik, ami mögött nincs fedezet, társadalmi szerződés alapján a mai keresők befizetési tartják fenn a nyugdíj rendszert. Nem mindegy, hogy mennyien fizetnek, mennyit, és hány embernek. Statisztika szerint 3,9 millió aktív dolgozó van, de ebből ténylegesen 3 millió ember fizethet járulékot, és ezek közül is sokan minimálbér után. Nyugdíjat 2,2-2,7 millió ember kap, attól függően, hogy hova soroljuk őket. Ennyi befizető nem képes fedezni a rendszer működtetését. Olyan magas járulékfizetésre lenne szükség, amit képtelenség befizetni.
Vannak törekvések arra, hogy a "gazdagoktól" vegyenek el. De nincsen definiálva, hogy kik a gazdagok, és egyáltalán gazdagok-e. Újraelosztás révén pedig nem lesz nagyobb a torta!
A magánbiztosítás nagyon fontos, ezt a rendszert vissza kell hozni. Szorosabb a kapocs a befizetések és a kifizetések között. Nem tőzsdézték el a bankok a befizetéseket, az állam most "tőzsdézte" el, mert elvette, de nem tud semmit felmutatni.

image015

Bokros Lajos előadása

Véleménye szerint az adócsalás nemzeti sport lett Kelet-Európában. Az adócsalók a többi embert lopják meg! A befizetési készség alacsony, de ha elérik a nyugdíj korhatárt, akkor igényesek.

Lakner Zoltán politológus szerint szét van szakadva a társadalom, indulattal gondolunk egymásra, osztogatási vita van, és ez nem egészséges. A kormány szerzett jogokat vett el, ezzel megrendült a bizalom a jogszerűség és a jogbiztonság vonatkozásában, az emberek félnek, hogy ezentúl bárkitől bármit el lehet venni. Az Alaptörvényből nem véletlen hagytak ki dolgokat. A kétharmados kormány bebizonyította, hogy mindig lehet rosszabbat csinálni.
Valójában 25 éve van foglalkoztatási válság, ezt a kormány közmunkával próbálja elfedni. Az ígért 400 ezer munkahelyből lényegében semmit nem teremtett. A közmunka alacsony béréből és járulékából nem lesz nyugdíj, de a mai nyugdíjak kifizetését is bizonytalanná teszi. Ezeknek az embereknek nem nyugdíjuk lesz, hanem "időskorúak segélye".
A Magánnyugdíj Pénztárak pénzét nem csak államadósság csökkentésre költötték, ami nem is csökkent, hanem napi kiadásokra. A korhatár előtti nyugdíjak megszűntek. Az egyéni számlák ígéretek maradtak.
Véleménye szerint egy új nyugdíjrendszerről kellene folytatni társadalmi vitát legalább 12 évvel még a bevezetés előtt, és eldönteni, hogy milyen mértékben legyen biztosítás és szolidaritás alapú.
Az egykulcsos adó bevezetése lényegében egy negatív újraelosztás. A devizahitelesek közül is a gazdagabbaknak segítettek a szegényebbek rovására.
Hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos a jogbiztonság, az Alkotmány visszaállítása. Ez azonban nem egyszerű, mert 3 ezer milliárd forintot már nem lehet visszaadni, és a rokkantnyugdíj rendszer visszaállítása is költséggel jár. Véleménye szerint a jogszerűség és a megélhetés biztonsága összefügg, mert ahol nincs jogszerűség, ott például bármikor elvehetik a nyugdíjat.

Sokan örömmel vették volna, ha a Fidesz-KDNP részéről reagáltak volna az elhangzottakra, és bemutatták volna elképzeléseiket, de sajnos a két párt – frakció értekezletre hivatkozva - nem tudott előadót küldeni.

kezdőlap

Keresés a honlapon

Elérhetőségeink

1074 Budapest, Szövetség u. 9.
Tel.: 06/1/210-0326
Email: nyosz@enternet.hu

Partnereink

aidaco

drava hotel

experidance

otp travel

solar

stonehenge logo